Gyermekkora óta meghatározó szerepet töltött be az életében a zene szeretete, ami később ahhoz vezetett, hogy ennek a gyönyörű művészeti ágnak szentelje az életét. Általános iskolai tanulmányai után zenei konzervatóriumba jelentkezett, majd klarinéttanári és kamaraművészi diplomát vett át a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében, később pedig a Zeneakadémia klarinétművész szakán Budapesten.

Tanulmányai során számos nemzetközi versenyen mérettette meg magát, valamint a világ leghíresebb klarinétművészeinek kurzusain volt alkalma tapasztalatot szerezni, melyek nagyban hozzájárultak későbbi művészi pályafutásának sikereihez.

A megszerzett tudás továbbadását az első perctől kezdve fontosnak tartotta, tizennyolc éves korában kezdődött el az a fontos két évtized, amit a pedagógusi pályán aktívan töltött. Huszonnégyéves korában az ország legkiemelkedőbb zenei középiskolájában volt lehetősége oktatni, a budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában és Zeneiskolában, valamint alig huszonnyolc évesen a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének legfiatalabb tanáraként oktatott klarinétot. Pedagógusi pályafutása során tanítványai közel húsz hazai-és nemzetközi zenei versenyen értek el dobogós helyezéseket, akik közül a legtöbben Zeneakadémiát és zeneművészeti főiskolát végeztek, valamint aktív művészei számos nagyhírű magyarországi szimfonikus zenekarnak.

Kilencéves lehetett, amikor édesapja először adta a kezébe azt a féltve őrzött családi örökséget, amit még ő is az édesapjától örökölt. Ez volt az a 120 éves afrikai rózsafából készült tárogató, ami a Magyar Királyság idejében látta meg a napvilágot, az ország első hangszergyárában Budapesten, Stowasser János császári-és királyi udvari hangszergyáros műhelyében.

Szóló koncertjein kívül, több zenekarban is megszólaltatja a tárogatót, a klasszikus zenétől a népzenei ihletettségű műveken át egészen a kortárs improvizatív zenéig. Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal volt lehetősége az Egyesült Államokban, Kanadában, az Afrikai kontinensen valamint Európa szinte minden országában népszerűsíteni a klasszikus tárogató irodalom ritkán hallható gyöngyszemeit, hazánk egyedülálló zenei kultúráját.

Különösen szívén viseli az anyaország határain túl élők sorsát, akik számára a tárogató hangja feledteti a jelenlegi határokat.

Fontos számára a magyarság történelmének pontos megismerése és megismertetése. Történelmi-, irodalmi pályázatok, jótékonysági események, zenei programok szervezésével igyekszik felébreszteni vagy épp fenntartani az utánunk következő nemzedékek felelősségérzetét a haza iránt. A határainkon túl élő diákok egy-egy ilyen rendhagyó történelemórán találkozhatnak a magyarságot átfogó lélekerősítő gondolatokkal, ezáltal ismerhetik meg a tárogatót és annak szerepét a magyarság történelemében és zeneirodalmában.  Ennek érdekében országos oktatási programtervezetet dolgozott ki „Tárogató, a magyar lélek hangja” címmel, interaktív ismeretterjesztő előadások formájában, az általános- és középiskolai tanulók számára. A programban a diákok megismerkedhetnek a tárogató nemzetünkhöz kapcsolódó dallamkincseivel, valamint II. Rákóczi Ferenc fejedelem életével és korának bemutatásával egy történelmi “időutazás” keretein belül.

Munkássága elismeréséül 2022-ben Erdélyi Magyar Örökség Díjat vehetett át.

A reform tárogató megszületésének 125. évfordulója alkalmából 12 történelmi helyszint éríntő koncertsorozatot tartott a volt Rákóczi birtokok váraiban, kastélyaiban és templomaiban Szécsénytől Sárospatakon át egészen a Felvidéki Borsiig.

A hangversenykörút állomásait érintve, minden a fejedelemről elnevezett iskolában rendhagyó énekórák kerültek megrendezésre, ami által sikerült közel 30.000 fiatalnak bemutatnia nemzeti hangszerünket, a tárogatót.

Fontos mégis megjegyezni, hogy ezen karitatív tevékenységeken túl, leginkább hangverseny körülmények között lehet a hangszer legnemesebb üzenetét továbbítani.

A reform tárogató megszületésének 125. évfordulója alkalmából először került 2022-ben megrendezésre Magyarország legnagyobb tárogató hangversenye. A Szent István Bazilika falai között olyan 300 éves dallamok kerültek újra bemutatásra a tárogató főszerepe mellett, – cimbalom és vonós kamarazenekar kíséretében -, mint az eredeti Rákóczi-nóta, XVII. századi Hajdú Táncok, Bercsényi-nótája vagy akár a Kuruc pikulás dala, igazi zenetörténeti megemlékezés formájában. Ezáltal egy olyan repertoár született újjá, ami a nagyközönség számára kuriózum számba ment. A zsúfolásig megtelt Szent István Bazilika közönsége együtt ünnepelte az egy és negyed évszázadát jubiláló Hungarikum hangszert, a tárogatót.

Ez a zenei repertoár és ünnepi hangverseny szorgalmazta azon további törekvéseit, hogy a kor legmodernebb eszközeit segítségül hívva elkészülhessen egy olyan hiánypótló audiovizuális felvétel, amely méltó módon mutatja be a nagyvilág számára Hungarikum hangszereink nemzetünk zenei kultúrájában betöltött szerepét. „A rózsafa éneke” címet viselő album audiovizuális felvételei a „pálosok titkos könyvtárában” történtek, melynek a Pálos rend által épített több mint háromszáz éves historikus könyvtára adott otthont.

A nemzetközi zenei életben frissnek számító felvétel hamar eljutott az országhatáron túlra is, ami újabb kihívások elé állította. 2023-ban a Türingiai Filharmonikusok felkérésére ő mutathatta be a világ első tárogatóversenyét (Armin Kaufmann – Konzert für Tarogato op.91) ami 1966- ban íródott viszont soha nem került bemutatásra tárogatóval az eredeti szóló hangszerrel. Ezen ősbemutató egy újabb mérföldkő volt a tárogató klasszikus zenei rangja elősegítésének érdekében.

Az ország legnagyobb tárogató hangversenyének jóhíre újabb érdeklődést váltott ki a hangszer iránt érdeklődő koncertlátogató közönség körében, így a szervezőkkel elhatározták, hogy újra megtöltik a tárogató hangjával és annak szerelmeseivel a Szent István Bazilikát.  A koncert különlegességét a már jól ismert kuruc romantika dallamain túl egy ősbemutató színesítette, Ott Rezső – Carmina Quandam (Múlt idők dalai) Concerto tárogatóra, cimbalomra és kamarazenekarra című versenyműve, melyet a szerző személyesen a szólistáknak ajánlott.

Az előadóművészi tevékenységeinek sikerein túl nagy bánata viszont az, hogy nem  oktatják Magyarországon a tárogató klasszikus repertoárját, a kuruc romantika többszázéves dallamait, valamint a száz évvel ezelőtt élt neves tárogatóművészek által játszott legismertebb műveket. Ennek elősegítése érdekében egy alapítvány létrehozását kezdeményezte, amely Nemzeti Tárogatóintézet néven kezdi el hiánypótló működését Sátoraljaújhely városában. Ez az intézmény alapköveként fog szolgálni a jövő nemzedék ifjú tárogatósainak képzésében, a hangszer életben tartásának elősegítésében, szakmai konferenciák és találkozók szervezésében, valamint a hangszert oktató zeneművészek koordinálásában és munkájuk segítésében.

Tárogatóművészi munkásságáért 2024 januárjában a Gróf Széchenyi Család Különdíját vehette át a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-termében, gróf Széchenyi Tímeától.